A5 teszt
forrás:fiat126.hu/a5.hu 2005.05.21. 09:02
Modelltörténet
A Fiat licenc nagyon kapós volt a 70-es és 80-as években Kelet-Európában, így az 1972-ben bemutatott Fiat 126 is nemsokára elkelt. A lengyel kormány már a 70-es években belefoglalta az öt éves tervbe, hogy az akkori népautót (Syrenka) felváltják az olasz technikával. Erre azonban csak 1973-ban került sor, hiszen az FSM ekkor kezdte el gyártani a kocsit 126-os típusjelzéssel. Ekkor az autó még szinte teljesen Fiat volt, így a keleti autókhoz képest nagyon jó minoséggel rendelkezett. Természetesen ez a jó tulajdonság nemsokára eltunt, miközben az autó egészen 2000 szeptemberéig gyártásban maradt, persze a közel 30 év alatt kisebb-nagyobb korszerusítések (például 1977-ben nagyobb motort, ill. jobb felszereltséget kapott) történtek rajta.
Míg a külso ötletes Saját korában nagyon jópofának számított a kiskocsi formája. A kis hosszúsághoz egész nagy tengelytávot társítottak a tervezok (manapság is így gondolkodnak), ami jótékonyan hatott a belso tér méretére. Az elso csomagtartótól induló oldalél végigfut a karosszérián, ami kissé sportos hangulatot sugároz, ugyanúgy, mint az autó kis magassága. A kis kerékjárati ívekben elhelyezett kerekek "leültett" hatást keltenek. A mi általunk tesztelt modell frissen fényezett karosszériája egész jó állapotú, hiszen tulajdonosa gondosan karbantartja, így a rozsda nem nagyon támadta meg.
A belso kevésbé A viszonylag nagy ajtókon az elso ülések könnyen birtokba vehetok, de a hátsó sorba nehéz bejutni. Egyrészt, mert az elso ülés csak eloredol, másrészt elég alacsony a karosszéria. De igazán nem is érdemes a hátsó részbe vágyakozni, hiszen bár a tengelytáv a kocsihoz képest nagy mind a láb-, mind a fejtér elég kicsi. Ha egy átlagos vezeto beül, mögé már nem fér el csak egy gyerek. A muszerfalon nincs információ dömping, csak a legfontosabbakról kapunk tájékoztatást: sebesség, üzemanyagszint (aminek van figyelmezteto lámpája is!), kilométer számláló. Tesztautónkban a sportos hangulatot az UV-zöld számlap fokozta. A mubor ülések nem igazán sportos kanyarokhoz készültek, de párnázásuk még használtan is kellemes. A motor beindításakor (és máskor is) az egész autó reszket, mint a nyárfalevél, de ez a mai autókhoz szokott sofornek eleinte még kuriózum is lehet. Persze hosszabb távon már zavaró, ugyanúgy, mint a nagy motorzaj. Ami érdekes volt és tetszett, az az, hogy a két elso ülés között helyezkedik el az indítókar és a szivató karja. Ha a belsot szukösnek lehet nevezni, milyen a csomagtartó? Igazából nincs is, vagy csak rossz az elnevezése: kesztyutartó (de akkor meg rossz helyen van :-).
A mérethez elég A "kisfityó" motorja egy 650 köbcentis, léghutéses eroforrás, mely a hátsó tengelynél kapott helyet és a hátsó kerekeket hajtja. A benne rejlo 24 lóero önmagában nem sok, de az autó alig 500 kilójához megfelelo. Természetesen nem várható aszfaltszaggató gyorsulás, de 80- 90 km/h-ig elegendo erot ad a kis járgánynak. E fölött viszont már szitál, ráz az egész autó, érezheto, hogy nem erre találták ki. Nem is érdemes nagyon száguldozni, mert nem mai gyerek a fékrendszer sem, ill. kanyarban eros dolést produkál a karosszéria. A 4 sebességes váltó öregesen jár: nem lehet érezni a fokozatokat, de ha megszokja az ember finoman, kapcsol. Egyedül az egyes fokozat nem az igazi, mert csak álló helyzetben hajlandó jól bevenni a sebességet. Ha egy picit is gurul a kocsi, reccsenéssel büntet.A motorhang a beindulástól kezdve eros, de orgánuma nem zavaró. Érdekes viszont az elso fokozatban hallható kispolák effektus: olyan, mint ha egy villamos indulna el.Az autóban kb. 150 ezer km van, de ezt már a tulajdonos is csak hasra állapította meg. Fogyasztása viszont a teszt alatt, hideg idoben 6.8 liter volt, ami nem nevezheto soknak.
Szerviztapasztalatok A kis 650-es kiforrott konstrukció kellene, hogy legyen a sokévi gyártás után. Az eredeti olasz verzió az is, csak sajnos a kelet-európai autóipar erre nem nagyon volt képes akkoriban. Egyik típushiba, hogy az indítómotor perselyezése (bronz) hamar kopik, ezért a forgórész beleér az állórészbe, így nem indul el az autó. Ez kiküszöbölheto, ha felújításkor tugörgos csapágyat alkalmazunk. A váltó és a motor hajlamos olajfolyásra, ezen a tömítések cseréje segíthet. A hasonló származású autók tipikus hibája a korrózió, amit a rendszeres tavaszi javítással megelozhetünk. Ezekbol is látszik, hogy az autó rendszeres - akár otthoni - karbantartással problémamentes lehet.
A tulajdonos véleménye Ahhoz, hogy valaki egy ilyen autót megvásároljon vagy megszállottnak kell lennie, vagy a körülményei viszik rá. Azért nem olyan rossz a helyzet, hiszen meg lehet szokni a kocsit. Elso sorban jó, mert kis helyen elfér, alig fogyaszt valamit (nyáron akár az 5,5 l/100 km-s minimumot is el lehet érni), házilag is könnyen karbantartható, és olcsó az utángyártott alkatrész (az olasz már kevésbé). Ellenben a kis méret szukös belsot takar, a csomagtartó szinte a nullával egyenlo, hidegben nehezen indul és nagyon hangos. Röviden: a kompromisszumok autója.
Az autó igazán csak városba, rövid távra ajánlató, ugyanúgy mint egy görkori. Kisebb bevásárlásokra, furikázásra, "buli" autónak megfelel, ezért sok fiatal elso kocsinak ezt választja. Aki ilyet szeretne venni, az többféle árkategória közül választhat, állapottól függoen 80 ezertol 200 ezerig, míg egy tuningolt modellért akár 300 ezer forintot is elkérnek.
Tomchy, 2002.03.01.
|