A motortuninghoz teh�t el�g j� alapot jelenthet, amennyiben megfelelõ felk�sz�lts�ggel, anyagi kerettel �s lelkiismeretess�ggel �llunk neki a munk�nak. A m�dos�t�sok egy r�sze h�zilag is elv�gezhetõ, de a megfelelõ szersz�mozotts�g elengedhetetlen. Term�szetesen a motor j� mûszaki �llapota alapfelt�tel, egy motorgener�lt nem lehet ezzel megker�lni. Na, l�ssunk is hozz�:

Sz�tszed�s:

Ugye, minden itt kezdõdik? A k�zik�nyvek (a Biblia alapmû ) el�g kimer�tõen le�rj�k, sz�val ezzel itt nem is foglalkozunk. Az alkatr�szek megtiszt�t�s�ra m�r nem igaz�n t�r ki a k�nyv, sz�val ezzel foglalkozzunk egy kicsit. A kokszos lerak�d�sokat, olajat, zs�rt (�ll�t�lag) a Mr. Muscle s�tõtiszt�t� sim�n lehozza. V�zzel tiszt�tsuk meg az alkatr�szeket, �s t�r�ljuk teljesen sz�razra. (Ez nagyon fontos!)
A korrod�lt konnyûf�m �ntv�nyek savas b�zis� felnitiszt�t�val tiszt�that�k.

Ha ezekkel a dolgokkal v�gezt�nk akkor j�jj�n az �rdemi munka:

Hajt�karok:
A karok gy�rilag el�g j�l kidolgozottak, nem sokat lehet belõl�k k�nny�teni. Azt pr�b�ljuk meg el�rni, hogy a hajt�karok t�mege egyenlõ legyen. Ennek meg�llap�t�s�hoz haszn�ljunk postai lev�lm�rleget, vagy konyhai m�rleget. Nagyon fontos, hogy a hajt�karok s�lypontja is egyezzen. Ezt �gy tudjuk el�rni, hogy pontos m�r�sek alapj�n hat�rozzuk meg a k�nny�t�s m�rt�k�t.Az egyik v�g�n al�t�masztjuk a hajt�kart �s a m�sik v�g�t lem�rj�k, �gyelve arra, hogy a m�r�s sor�n v�zszintes poz�ci�ban legyen, majd megford�tjuk �s �gy is lem�rj�k. A m�rt �rt�keket feljegyezz�k, �s lem�rj�k a m�sik hajt�kart is. A k�t alkatr�sz adatainak meg kell egyeznie, egy mm-es s�lypont-elt�r�s m�r jelentõs. A legc�lszer�bb, ha a k�nnyebbik, m�r k�szre munk�lt hajt�kart vessz�k etalonnak, �s ahhoz igaz�tjuk a m�sikat. A k�sz karokat hosszanti ir�nyban csiszoljuk �s pol�rozzuk. M�s t�pusokkal ellent�tben itt a hajt�kar sz�r�b�l kell kimunk�lni, de persze csak �sszel.

Fõtengely:
A hozz� kapcsol�d� alkatr�szek k�tf�le mozg�sa (altern�l�- illetve forg�mozg�s) miatt nem egyszerû feladat a fõtengely kiegyens�lyoz�sa. A gy�ri fõtengely "kiegyns�lyozotts�gi faktora" megk�zel�tõleg 89%-os. Ezen lehet m�g jav�tani, de ezt a munk�t pontosan csak szakmûhely k�pes elv�gezni.
Nagyobb fordulaton a fõtengelycsap�gyak ken�se az olaj kicsap�d�sa miatt el�gtelenn� v�lhat, ez�rt a tengelyen levõ olajfurat z�r�dug�j�t �rdemes apr� hegeszt�si varratokkal r�gz�teni.
A gy�ri lemez olajteknõ instabilit�sa miatt nagyobb csavar�erõk l�phetnek fel a forgatty�sh�zban, ami miatt a fõtengely "�thet". A masz�vabb �nt�tt alu olajteknõ seg�thet ennek az orvosl�s�ban, emelett jobb a hût�se a motorolajnak, �s a nagyobb befogad�k�pess�ge miatt el�rhetõ nagyobb olajnyom�s jobb ken�st biztos�t.

Lendker�k:
K�tfajt�t gy�rtottak, a r�gebbi 12 mm, az �jabb gy�rtm�nyokon 10 mm vastag lendkerekek voltak.
A lendker�k h�tulj�n levõ eg�sz "gyûrû" elt�vol�that�, eg�szen 7 mm-ig le lehet v�kony�tani. Ez k�r�lbel�l 60%-os t�megcs�kken�st jelent. A kuplung s�rl�d� fel�let�nel �s a kuplungszerkezet r�gz�t�si pontjain�l hagyjuk meg az anyag vastags�g�t, mert itt nagyobb az ig�nybev�tel, valamint a s�rl�d� fel�letn�l keletkezõ hõ elvezet�se v�gett itt elõny�sebb a vastagabb anyag.
A lek�nny�t�ssel ugyan a motor vibr�ci�i kev�sb� cs�kkennek, a motor j�r�sa egyenetlenebb� v�lik, de ezzel egy�tt k�nnyebben p�r�g fel, �s visszav�lt�sn�l cs�kken a v�lt� terhel�se.
Ha ezt a mûveletet elv�gezz�k sz�ks�gess� v�lik a kuplung ut�n�ll�t�sa.

�ksz�jt�rcsa:
Gy�rilag nincs dinamikusan kiegyens�lyozva, �gyhogy megtehetj�k, de nincs nagy jelentõss�ge.

Dugatty�k:
A hajt�karokhoz hasonl�an egyenlõ t�megûre kell munk�lni õket. A dugatty�pal�st belsõ fel�let�bõl kell kimunk�lni.

Kompresszi�n�vel�s:
A hengerfej alj�nak lemar�sa, ez�ltal az �g�st�r t�rfogat�nak cs�kkent�se miatt nõ a kompresszi�viszony, ami motor termikus hat�sfok�t n�veli, azaz magyar�n nagyobb teljes�tm�ny/nyomat�k jelenik meg a fõtengelyen. A kompresszi�viszony-n�vel�snek persze vannak hat�rai, elsõsorban a benzin kompresszi�tûr�se miatt. Ha t�l nagy a kompresszi�viszony, akkor az �g�st�rben m�r a dugatty� felfel� halad�sa k�zben, idõ elõtt begyullad a kever�k a nagy nyom�s okozta hõ miatt. Ez az �n. kopog�sos �g�s, ami amellett, hogy rontja a teljes�tm�nyt, m�g t�nkre is v�gja a motort. Ha szerencs�s az ember fia, akkor az elõgy�jt�s cs�kkent�s�vel �s d�sabb kever�kkel, nagyobb okt�nsz�m� benzinnel m�g meg tudja sz�ntetni a "t�l j�l siker�lt" s�kol�s k�vetkezm�nyeit, de ha m�r ez sem seg�t, akkor ki lehet kuk�zni a hengerfejet. Egysz�val: �sszel kell csin�lni.
A 650-es hengerfejn�l k�r�lbel�l 1,6 mm lemar�s�val 9:1-es kompresszi�viszonyt lehet el�rni. Ez m�r nem n�vleges, hanem val�s kompresszi�viszony, teh�t mindenk�ppen egy megb�zhat�bb, m�r�seken alapul� �rt�k. Enn�l t�bbet m�r kock�zatos les�koltatni, mert ott m�r az elõgy�jt�s visszav�tel�vel kell sz�molni, ami nem j� a teljes�tm�nytuning szempontj�b�l. A s�kol�ssal �vatosan kell b�nni, ha nagyobb emel�sû sport vez�rtengely ker�l az aut�ba, mert akkor elõfordulhat, hogy a szelepek bele�tk�znek a dugatty�ba felsõ holtpont helyzetben.

Furuly�k + l�kõrudak:
S�kolt hengerfejn�l elõfordulhat, hogy a fix hossz�s�g� furuly�k (�s nem megfelelõ be�ll�t�s eset�n a l�kõrudak) miatt s�r�lhet a hengerfej �s a himbasor. A hengerfej sz�gben �llhat miattuk, a nem megfelelõ r�gz�t�s miatt a hengerfejre hat� csavar� �s h�z� ig�nybev�telek is m�shogy ad�dhatnak �t.Emellet a furuly�k �s l�kõrudak maguk is deform�l�dhatnak.
Sz�lsõs�ges esetben a szelepemelõk �rintkezhetnek a furuly�k fal�val.
Ezen hiba kik�sz�b�l�s�re v�kony szilikonos t�m�t�seket kell alkalmazni.
K�t fokozatban kell v�grehajtani a beszerel�st, hogy a gy�ri O-gyûrûk is �sszenyom�djanak, ellenkezõ esetben azok nem nyom�dnak �ssze rendesen, �s a szilikonos O-gyûrûk deform�l�dnak t�lzottan, �s nem t�m�tenek. Elõsz�r szerelj�k be alulra-fel�lre a sz�ria t�m�t�seket, �s a megadott nyomat�kkal h�zzuk r� a hengerfejcsavarokat. Ezt k�vetõen a felsõ t�m�t�sek helyett szerelj�k a v�kony szilikonos t�m�t�sekkel, �s k�t fokozatban h�zzuk meg a hengerfejcsavarokat.
A s�kolt hengerfejn�l a ventila�torh�z csatlakoz�sa is probl�m�t jelenthet. A r�gz�tõ csavarok furatait ov�lisra kell munk�lni a ventil�torh�zon.

Kipufog�csatorna:
A hengerfejben a kipufog�csatorn�kat fel kell bõv�teni a felszerelendõ kipufog�rendszer �tm�rõj�re. Maximum p�r millim�teres bõv�t�st �rdemes v�grehajtani, a t�l nagy �tm�rõ csak rontja a teljes�tm�nyt. A csatorna alj�b�l a szelep k�rny�k�n nem szabad kimunk�lni, mert t�l �les lesz a csatorna kanyarja, ami �raml�stani szempontb�l h�tr�nyos. A csatorna oldal�b�l �s kisebb m�rt�kben a tetej�bõl �rdemes kimunk�lni az �tm�rõ n�vel�s�hez. A szelepvezetõ csatorn�ba bel�g� r�sz�t le lehet marni, de ekkor sz�molni kell azzal, hogy a szelep hajlamosabb lesz a meleged�sre, ami rossz be�ll�t�sokn�l a szelep "ragad�s�t" is elõid�zheti. A csatorn�t (a csonkkal egy�tt) a kisebb �raml�si ellen�ll�s �rdek�ben pol�rozzuk ki. A kipufog�csatorn�val ellent�tben a sz�v�csatorn�t nem kell pol�rozni, csak csiszolni.

Hengerfej:
L�tezik egy- �s k�tbe�mlõs v�ltozata is. Az egy be�mlõs v�ltozat a sz�ria 500-as, 600-as �s 650-es motorokon volt, a k�t be�mlõs hengerfejjel a Fiat Panda 30-as 650 k�bcentis motorj�t gy�rtott�k. Az egy be�mlõs hengerfejnek a fõ probl�m�ja, hogy nagy (kb. 6000 rmp) fordulaton a kis �tm�rõjû sz�v�csatorna �s a rosszul hangolt vez�rl�s miatt g�zrezonancia alakul ki, ami vissza�raml�st okoz. A szelepnyit�sok depresszi�hull�mokat gener�lnak, amik a sz�v�csõ v�g�rõl visszaverõdve nyom�shull�mk�nt t�rnek vissza, ez �gy j� is, de adott fordulaton a visszat�rõ nyom�shull�m a z�rt sz�v�szelepbe �tk�zik, ez�rt nyom�shull�mk�nt verõdik vissza, �s a sz�v�csõ v�g�rõl depresszi�hull�mk�nt visszaverõdve m�r akad�lyozza a t�ltetcser�t. A sz�ria hengerfej m�dos�t�s�val nem k�sz�b�lhetõ ki teljesen a vissza�raml�s, a vez�rmûtengely cser�je sz�ks�ges hozz�. Cs�kkenthetõ a vissza�raml�s m�rt�ke a l�szûrõh�z alj�nak megf�r�s�val, mert �gy a hûtõventil�tor �ltal sz�ll�tott levegõ kis m�rt�kû t�lnyom�ssal �rkezik a sz�v�csõbe.
A vissza�raml�sra a m�sik megold�s a Panda 30-as hengerfej beszerz�se, aminek a sz�v�- �s kipufog�csatorn�i �raml�stani szempontb�l jobb kialak�t�s�ak, nagyobb �tm�rõjûek, ez�ltal jobb t�ltetcser�t biztos�tanak nagyobb fordulaton is. A be�p�t�s�hez sz�mos apr�bb v�ltoztat�s sz�ks�ges a motorblokkon:
- A ventil�torh�z felsõ r�gz�t�sei nem fognak illeszkedni.
- A jobb oldali motorbor�t�s teljes eg�sz�ben nem illeszkedik.
- A l�kõrudak bor�t�s�t ("furuly�kat") le kell cser�lni, vagy meg kell r�vid�teni.
Jobb megold�s a Panda 30-as furuly�k be�p�t�se, mert jobb a t�m�tetts�g�k, �s rug�s kialak�t�suk miatt apr�bb alakv�ltoz�sokat is elb�rnak.
- A sz�v�csõbe bel�g� hengerfejcsavarokat meg kell r�vid�teni �s �jra kell v�gni rajtuk a menetet, az eredeti menetemelked�ssel ( M10 x 1,25 ).
K�tfajta karbur�torral szerelt�k gy�rilag, Weber 30 DGF-fel �s egy k�ttork� Solex-szel. A Weber a jobb v�laszt�s a kettõ k�z�l. Mindk�t karbur�tor k�ttork�, esõ�raml�s�. A karbur�tor sz�ge nem ide�lis, a sz�v�csonk �ll�ssz�g�n m�dos�tani kell, vagy m�sik sz�v�csonkot kell gy�rtani.
Megjegyz�s: egy utcai vez�rmûtengellyel egy j�l meg�p�tett egy be�mlõs hengerfej �s egy Panda 30-as hengerfej is ugyanazt a teljes�tm�nyt k�pes leadni.

Vez�rl�s:
A vez�rl�s k�t fõ param�tere az emel�si idõ �s a maxim�lis szelepemel�s. Hogy ezeket jobban meg�rts�k, tekints�k �t a szelepvez�rl�s saj�toss�gait: A szelepeket a vez�rmûtengely emeli, a l�kõr�don �s a szelephimb�n �t, teh�t az emel�s idej�t �s maxim�lis nagys�g�t a vez�rtengely profilja hat�rozza meg �s ez beszorz�dik a szelephimba emel�si �tt�tel�vel. A sz�v�szelep m�r azelõtt kinyit, mielõtt a dugatty� a felsõ holtpontot el�rte, teh�t a t�nyleges sz�v�si �tem megkezd�se elõtt. Ez az�rt van �gy, mert a szelepek fokozatosan nyitnak, �s hogy a sz�v�szelep m�r a felsõ holtpontn�l k�zel a maxim�lis keresztmetszetet tudja megnyitni a be�raml� t�ltet sz�m�ra, ez�rt n�mileg elõbbre kell idõz�teni a szelepnyit�st. A lefel� halad� dugatty� a szelepen kereszt�l besz�vja a sz�v�csõben tal�lhat� t�ltetet. Az als� holtponton v�get �r a sz�v�si �tem, de a sz�v�csõben �raml� g�zok kinetikai energi�juk miatt m�g akkor is befel� �ramlanak, amikor a dugatty� m�r felfele halad, ennek kihaszn�l�sa �rdek�ben a sz�v�szelep csak az als� holtpont ut�n z�r. A sûr�t�si �s terjeszed�si �temben mindk�t szelep z�rva van. A terjeszked�si �tem v�g�n, m�r az als� holtpont elõtt nyit a kipufog�szelep, az ok itt is ugyanaz, mint a sz�v�szelepn�l. Itt az a helyzet, hogy a szelep nyit�s�val elvesz�ti a motor a terjeszkedõ g�zok nyom�s�b�l ad�d� energia egy r�szet, mert a kipufog�szelep nyit�s�val ez a g�znyom�s ahelyett, hogy a dugatty�t nyomn� lefele, egyszerûen elszelel a kipufog�csatorn�ba.
DE: A nyom�s alatt levõ �g�sterm�kek k�nnyebben t�voznak a hengerbõl, valamint az als� holtpontn�l m�r viszonylag nagy nyitott keresztmetszet �ll a kitol�st megkezdõ dugatty� rendelkez�s�re, �s a felfel� halad� dugatty�t sem "f�kezi" a hengerben l�võ g�zok nyom�sa, ami elõfordulhatna, ha csak az als� holtpontban nyitna a kipufog�szelep. Sz�val amit a motor elvesz�t a ki nem haszn�lt g�znyom�son, azt (illetve t�bbet is) nyer a t�ltetcsere jobb hat�sfok�n.
Ahogy a dugatty� �jra el�r a felsõ holtpontba, v�get �r a kipufog�s �s kezdõdik a sz�v��tem, de a kifel� �raml� g�zokat m�g "viszi a lend�let", teh�t a kipufog�szelep is a sz�v��tem megkezd�se ut�n z�r csak. Ha egy picit visszat�r�nk az irom�ny elej�re, akkor l�tjuk, hogy a sz�v�szelep m�r a felsõ holtpont elõtt nyitva volt, teh�t itt a kipufog�- �s sz�v�szelep egyszerre van nyitott �llapotban. Ezt nevezz�k szelep�sszenyit�snak. Ha ez j�l van kital�lva, akkor a ki-�s be�raml�s (az okait most hossz� lenne r�szletezni) egym�s hat�s�t erõs�tve n�veli a t�ltetcsere hat�sfok�t.
Min�l nagyobb a szelep�sszenyit�s, ann�l jobb a henger �b�t�se, de t�l nagy szelep�sszenyt�sn�l a m�g el�getlen kever�k is a kipufog�csatorn�ba jut, ami nem gazdas�gos, �s a teljes�tm�nyt se n�veli. Nagy �ltal�noss�gban azt mondhatjuk, hogy a nagyobb �sszenyit�s�, hosszabb nyit�si idejû vez�rmûtengelyek ink�bb nagyobb fordulaton dolgoznak j�l. A v�ltoz� szelepvez�rl�s n�lk�li versenymotorok ez�rt kifejezetten rosszak alacsony fordulaton.
Sz�val n�zz�k meg, mit tudunk alak�tani a vez�rl�ssel, ha egy kicsit t�bbet szeretn�nk:
- A szelepemel�s n�vel�se:
K�t m�don n�velhetõ, az egyik a szelephimba �tt�teli ar�ny�nak a megv�ltoztat�sa. Ennek egyszerû a mechanizmusa, egyes t�pusokon egy- m�sokon k�tkar� emelõt kell elk�pzelni. (A Polskin egy k�tkar� szelephimba tal�lhat�, az �tt�tele valahol 1,5 k�r�l van.) Az �tt�tel�t �gy tudjuk n�velni, hogy a szelep fel� kart meghosszabb�tjuk �s/vagy a l�kõr�d fel� esõ kart megr�vid�tj�k. Ez elm�letben j�l mûk�dik (fizika 7. oszt. :-)) ), de a gyakorlatban egyes t�pusokn�l nem megval�s�that� a hengerfej kialak�t�sa miatt.
Ha a szelepemel�s v�ltozik, de a vez�rl�si idõk nem, az alacsonyabb fordulaton megn�veli a nyomat�kot, valamint megr�vid�ti a szeleprug�k �lettartam�t.
A m�sik m�dszer, ha nagyobb emel�sû vez�rmûtengelyt �p�t�nk be, de ezzel m�r el is �rkezt�nk a k�vetkezõ ponthoz, mert a kettõ nagyj�b�l egy�tt j�r :-))
- A vez�rl�si idõk v�ltoztat�sa:
Csak a vez�rmûtengely cser�j�vel v�ltoztathat�. A tuningolt motorokn�l mindig nagyobb �s hosszabb nyit�s� vez�rmûtengelyeket alkalmaznak. Ezekkel az igazi hat�st csak akkor lehet el�rni, ha m�s m�dos�t�sokat is v�grehajtunk a motoron. Sz�molni kell azzal, hogy a motor haszn�lhat� fordulatsz�m-tartom�nya cs�kkenni fog, �s a mind a maxim�lis teljes�tm�nyt, mind a legnagyobb nyomat�k�t nagyobb fordulaton fogja leadni.
Az �j vez�rmûtengely tervez�s�n�l figyelni kell, hogy a legnagyobb emel�st �gy hat�rozzuk meg, hogy a szelep ne �rjen bele a dugatty�ba felsõ holtponti helyzetben. Ha s�kolt a hengerfej, sz�moljunk azzal is. A b�ty�kprofil tervez�s�n�l vagy kiv�laszt�s�n�l vegy�k figyelembe, hogy a Polski szelepemelõje nem g�rgõs, ez�rt nem alkalmazhat�k az olyan b�ty�kprofilok, amelyeknek a gyorsul�s-g�rb�j�k nem egyenletes. Ellenkezõ esetben a vez�rl�s alkatr�szeinek idõ elõtti t�nkremenetel�re kell sz�m�tani. A vez�rl�s alkatr�szeinek az illeszt�seire ( a szeleph�zegra is gondolok is itt) is megfelelõ figyelmet kell ford�tani, mert egy elrontott illeszt�s cs�kkenti a szelepemel�s m�rt�k�t, t�lzott kop�st okoz, �s ahelyett, hogy a motor nagyobb teljes�tm�nyt adna le, csak cs�r�mp�l �s elõbb-ut�bb t�nkremegy. Tapasztalatok szerint az ide�lis vez�rtengely Polskiba egy kb. 270 fokos tengely 10,60 mm-es max. emel�ssel. Ez nagyobb teljes�tm�nyt ad an�lk�l, hogy elvesz�ten� az alacsony fordulats
z�m-tartom�nyban val� haszn�lhat�s�got. Enn�l radik�lisabb vez�rl�si sz�gekkel se nõ jelentõsen a motor teljes�tm�nye, viszont a p�rgethetõs�g igen, �s ez a vesz�lyesen magas fordulatsz�mok fel� tolja el a nyomat�k- �s teljes�tm�nymaximum pontokat.
Folyt. k�v.

-- Petya /BUS-777/ ---